Rólam és a kuckóról

Czifra Ildikó vagyok, alternatív mozgásterapeuta, VMI gyermek és ifjúsági preventor, spanyoltanár, játék- és szabadidőszervező tanár.

A legfontosabb pedig, hogy két gyermek édesanyja vagyok, így a gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozás a mindennapjaim szerves része.

Tanulmányaim végig a pedagógia, pszichológia, nevelés témáit célozták meg, különféle irányokból. Amikor pedig megszülettek a gyermekeim, igyekeztem tovább bővíteni a tudásomat kisgyermekekre specializálva, így mára már rengeteg ismerettel rendelkezem a fejlesztés és a kiegyensúlyozott gyermekkor kialakítása tekintetében.

Honnan jött a kuckó ötlete?

A tanári pályafutásom során azt tapasztaltam, hogy mostanában egyre több a tanulási-, viselkedési problémával küzdő gyermek. Tudtam, hogy nem ők tehetnek erről, hogy ennek valójában rengeteg féle dolog állhat a hátterében.

Az iskolában sajnos temérdek az elvárás, és általában senki nem tanítja meg a tanulóknak, hogyan küzdjenek meg velük, egyáltalán, hogy hogyan is kellene tanulni. Mindenki próbálkozik a maga módján, de ha nincs utána sikerélmény, az nagy százalékban szorongáshoz vezet. Holott, a legtöbb esetben egy célzott fejlesztés óriási változást jelentene.

Másik oldalról nézve, sajnos nemcsak a diákok vannak leterhelve, a tanárok is. A szoros tanmenet, a soha véget nem érő készülés és javítás, az adminisztrációs feladatok... nem biztosítanak teret, sem időt az egyéni fejlesztésre, de gyakran még egy kis meghitt beszélgetésre sem.

Ez a felismerés és a segíteni akarás juttatott el végre ahhoz az elhatározáshoz, hogy megvalósítsam végre a kuckót, amit már évek óta terveztem fejben. Nekiláttam hát még többet tanulni és közben megszervezni a helyet.

Úgy érzem, ez az utam, a gyermekekkel/ fiatalokkal való foglalkozás, hiszen a sok-sok visszajelzés alapján, amit az évek során kaptam tőlük, megerősített abban, hogy kölcsönösen megértjük egymást és jól érezzük magunkat egymás társaságában.

Miért kapibara?

A kapibara, vagy vízidisznó, azon kívül, hogy elképesztően aranyos (akárcsak a mi gyermekeink), mozgásában rendkívül ügyes (remekül úszik, és akár olyan gyorsan is tud futni szárazföldön, mint egy ló).

Ami viszont a legfontosabb, hogy a kapibara az egyik legbékésebb és legszociálisabb élőlény. Nyugalmát szinte lehetetlen megborítani és minden más állattal és még az emberekkel is jól kijön, nagyon barátságos.

Azt szeretném elérni, hogy a mi gyermekeink is hasonló képességekkel rendelkezzenek: jó mozgásuk legyen (ami elengedhetetlen a tanuláshoz), nyugodtak, szociálisak  és mindebből következően boldogok legyenek.